Név változás

Kedves ügyfeleink és látogatóink!

Az Iroda új neve
Dr. Kerekes Szilvia Ügyvédi Iroda

A hitellel terhelt ingatlanok eladása

Az ingatlantulajdonos jogosult arra, hogy a hitellel terhelt lakását hirdesse, árulja. Már az ingatlan meghirdetésekor érdemes a banktól beszerezni egy igazolást arról, hogy mekkora a fennálló, aktuális tartozás, annak érdekében, hogy a vevőket az eladó megfelelően tudja tájékoztatni. A bank a kölcsön fedezetére jelzálogjogot vagy önálló zálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetett be az ingatlanra a kölcsön felvételekor, amit az adásvételi jogügylet lebonyolítása alatt az ingatlantulajdonosnak kötelessége töröltetni.
 
Lehetőség van arra, hogy a vevő által fizetendő vételárból kerüljön sor a kölcsön visszafizetésére. Ilyen esetben ajánlatos a vételár első részletéből visszafizetni a kölcsönt, amit a vevő közvetlenül a bank felé fizet meg a bank által megadott technikai bankszámlaszámra, a lebonyolításra lehetőség van felkérni az adásvételi szerződést készítő ügyvédet. A kölcsön visszafizetését követően a bank rövid időn belül kiállítja a teher törléséről szóló igazolást, amely alapján az törölhető a földhivatalnál, és ezt követően javasolt a fennmaradó vételár megfizetése.
 
Egyedi esetekben lehetőség van arra is, hogy a hitel átterhelésre kerüljön másik, eladó által felajánlott ingatlanra, ezt a bankkal történő megállapodás alapján lehetséges, és ebben az esetben a banki kölcsönszerződés módosítására kerül sor.
 
Előfordulhat olyan eset, hogy a lakást terhelő hitel magasabb, mint a vételár. Ebben az esetben a banktól kérelmezni kell, hogy járuljon hozzá az adásvételhez, amennyiben ahhoz a bank hozzájárul, úgy a vételárat a bank felé kell megfizetni. Tapasztalataink szerint a bankok az értékesítést támogatják, mivel az egyösszegű biztos megtérüléshez érdekük fűződik.

Nevet változtattunk

Kedves ügyfeleink és látogatóink!

A Dr. Kerekes és Társa Ügyvédi Iroda új neve
Dr. Kerekes és Vitos Ügyvédi Iroda

Eddig nem kért adatok kötelező bejelentése a cégbíróság felé!

A 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása következtében valamennyi cégnek kötelezettségévé tették a tagok és vezető tisztségviselők születési idejének, helyének és adóazonosító jelének cégbírósági bejelentését, valamint a cégek székhelyének, fióktelepének, telephelyének használatát igazoló, legalább teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtását.

Ezen kötelezettségek teljesítésére a jogszabály 2013. február 1. napját határozta meg végső határidőként (Ctv. 129.§ (2), (3), (4) bekezdés). A fenti törvényi kötelezettséget a társasági szerződés módosításával kell teljesíteni. A fenti adatok külön benyújtása abban az esetben szükséges, amennyiben a fenti határidőig a cégben egyéb változás nem következik be, és nem kerül módosításra más okból a társasági szerződés.

A jogellenes munkáltatói munkaviszony megszüntetés esetén jár-e az elmaradt munkabér az új Mt. szerint?

Amennyiben  a munkáltató feltehetően jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, akkor a munkavállaló AZ Új Mt. (2012.évi I. törvény) 82.§ bekezdésében foglaltak szerint kereset kérelmében csak azt kérheti a munkaügyi bíróságtól, hogy elmaradt jövedelem(munkabér) címén kártérítésre kötelezze a munkáltatót, melynek maximális mértéke a munkavállaló 12 havi távolléti díjának felel meg. Ez a régi Mt.(1992. évi XXII. törvény) szabályozásához képest hátrányosabb helyzetet eredményez a munkavállaló számára, ugyanis a fenti rendelkezés szerint már nem az ítélethozatalig terjedő teljes időre(ami adott esetben több évet is jelenthet) ítélheti meg az elmaradt munkabért a munkaügyi bíróság, illetve nem igényelhető a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti álltalány kártérítés sem. Az új rendelkezés ezen két jogcímen támasztható követelés összevonását és egyben megítélhető mértékének korlátozását eredményezi.