A házasság felbontását bíróságtól kell kérni, ennek érdekében keresetlevelet (kérelmet) kell benyújtani a bírósághoz.

A bontóperben két fajta eljárás lehetséges:

I. „Egyező akaratnyilvánításon alapuló per”:

ebben a viszonylag gyors eljárásban a feleknek az alábbi kérdésekben szükséges közös döntést hozniuk:

  1. gyermek elhelyezése
  2. gyermekkel való kapcsolattartás módja
  3. gyermektartásdíj mértéke, fizetés módja
  4. utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlan használata
  5. házastársi tartásdíjat fizet-e egyik fél a másiknak
  6. házassági közös vagyonba tartozó ingóságok megosztása

A bíróságra benyújtott kereseti kérelemből ki kell tűnni, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján kérik.A házassági bontóper illetéke 12.000,- Ft.Közös kiskorú gyermek esetén a bíróság két tárgyalást tart, az első tárgyaláson a bíróság meggyőződik arról, hogy a házasság felbontása kérdésében a felek szándéka végleges-e. Az első tárgyaláson mindkét házastárs személyes megjelenése szükséges, hiszen a bíróság feladata az, hogy a tárgyaláson a feleket meghallgassa. Ha a bíróság által megkísérelt békítés sikertelen volt, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, és 3 hónapon belül írásban kell kérni a per folytatását (ellenkező esetben a per megszűnik). A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. A második tárgyaláson – amennyiben megegyezés születik – a bíróság az egyezséget jóváhagyja és ítélettel felbontja a házasságot.
Amennyiben a felek kapcsolatából született kiskorú gyermek nem született, úgy a bíróság az első tárgyaláson felbonthatja a házasságot. Első tárgyaláson felbontható a házasság továbbá az alábbi esetekben:

* ha a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más, elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni,
* felek között a házassági életközösség legalább 3 éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték.

II. Tényfeltárásos (okkutatásos) bontás:

Amennyiben a felek a fentiekben megállapodni nem tudnak, úgy a bíróság bizonyítási eljárást folytat le minden vitatott kérdésben, a bizonyítási eljárás során a bíróság tanúkat hallgat meg és a felek által benyújtott egyéb bizonyítékokat vizsgálja meg. A bizonyítási eljárás során a bíróság minden vitatott kérdést megvizsgál és azt követően dönt az ügyben. Tapasztalataink szerint ebben az esetben a bírósági eljárás 2-3 évig (vagy még tovább) is eltarthat. Amennyiben a gyermekelhelyezésben van vita a felek között, úgy a bíróság környezettanulmányt szerez be, illetve igazságügyi pszichológus szakértőt rendel ki, aki megvizsgálja a szülőket és a gyermeket, vizsgálja a gyermek kötődését a szülőkhöz. A bíróság a szakértői vélemény ismeretében hoz döntést a gyermekelhelyezésről.

A gyermekelhelyezési és kapcsolattartási kérdések bírósági tárgyalásának külön illetéke van, ennek összege 15.000,- Ft, amit a költségfeljegyzési jogra tekintettel a per végén a pervesztes félnek kell megfizetnie.